Magamról


Bácskai M. Gabriella vagyok.
Hosszú utat tettem meg, amíg a megszerzett tapasztalatok kikristályosodtak egy átfogó ismeretanyaggá. Szó szerint meg kellett küzdenem minden egyes lépésért, hiszen mozgásszervi problémáim, egészen fiatalon, 6 éves koromban kezdődtek. Csontrendszeri fejlődési rendellenességeim voltak, ezenkívül csípőficamom, gerincferdülésem, komoly csontritkulásom, stb. A következő időszakban szinte minden évre jutott egy-két kisebb nagyobb műtét, újra és újra meg kellett tanulnom járni, de mégsem mondtak az orvosok semmi biztatót a jövőre nézve. Sőt, úgy tűnt az életemet mozgáskorlátozottként, és segítségre szorulva kell leélnem.

Az első mozgással kapcsolatos pozitív tapasztalatom az volt, amikor egy szinte reménytelen helyzetben, azzal kapcsolatosan, hogy újra fogok tudni járni, egy olyan gyógytornászhoz kerültem, aki megtanított úszni. 11 éves voltam, könnyen ment és nagyon szerettem, hiszen a vízben remekül tudtam mozogni, és hetente 2-3 délutánt az uszodában töltöttem. Ennek hatására megerősödtek az izmaim, és szinte csodával határos módon lábra álltam.

A jógával 20 évesen kezdtem foglalkozni. Persze ide sem a megszokott, könnyebb úton jutottam el. Nem jártam jógázni, mivel nem voltam ahhoz elég erős, hogy egy csoport tempóját fel tudjam venni. Nem végeztem oktatói tanfolyamot sem, valójában nem is neveztem akkor még jógának. A saját testemmel kapcsolatba lépve, mozdulatról mozdulatra építettem fel, automatikusan hozzákapcsolva a légzést, és a testemből érkező jelzésekre adott tudatos válaszokat. Az állapotom javult, és a mozdulatokból egy olyan fizikai-szellemi rendszer állt össze, amit később a visszajelzések és a felmerülő igények alapján már jógaoktatóként tanítottam.

Ekkorra már gyönyörűen mozogtam, nem szorultam többé segítségre, sőt egészséges embereket tanítottam mozogni. Az ezzel kapcsolatos legmegdöbbentőbb tapasztalatom az volt, hogy az úgymond egészséges embereknek, műtétek nélkül is ugyanúgy, és gyakran ugyanott fáj!
Tovább kerestem ennek az okait, valamint azokat a módszereket, amelyek a mozgás hatását gyorsítják, vagy kiegészítik. Többféle módszert is megtanultam, és kipróbáltam, itthon, és külföldön egyaránt.

Olyan masszázstechnikákat, és manuális terápiás módszereket ismertem meg, amelyek az izmoknál sokkal mélyebb rendszerekhez hozzáférnek (osteopátia, rolfing, cranio sacral, kötőszöveti masszázs), valamint olyan mozgásformákat, amelyek a test és a tudat közötti kapcsolatot állítják helyre (jóga, feldenkrais, egoscue-módszer, izomkontroll stb.).

Minden egyes lépés, amit megtettem, és megteszek már nemcsak önmagam miatt fontos. Az életminőségünk egyik fontos mutatója a mozgásra való képességünk minősége. A mozgás maga az élet és mindannyiunk születési joga.

A vázszerkezet helyreállító terápia, és a mozgásfunkciót helyreállító korrekciós gyakorlatsor segítségével ezt mindenki megtapasztalhatja, legyen az orvosi értelemben akár beteg, akár egészséges.

Bácskai M. Gabriella